top of page
Search
  • Writer's pictureZsófia Szőnyegi

Fontos semmittevések

Bizonyára mindannyian éreztétek már úgy, hogy elérkezett a kreativitás vége. Napokig (szerencsésebbek órákig) néztetek magatok elé, és egy mondat, tollvonás, dallam nem jutott az eszetekbe, haladni meg nagyon kellett volna. Erről a jelenségről szól ez a poszt, és arról, hogy miért fontos megengedni ezt magunknak.


Mától minden este bemutatok egy-egy részletet az új Macondo táskakollekció, a Macondo Balance készülésének folyamatáról, főbb inspirációiról és magáról a tárgyról. Kezdjük a csenddel..

Fontos csendek?



Egyszer a Finci Pasca nevű újcirkusz társulat, Csehov inspirálta darabjában láttam egy csodásan megkomponált jelenetet. Az író csendben ült az íróasztalánál ahol, látszólag semmi nem történt és közben a narrátor tudatosan eltúlzott színpadiassággal arról beszélt, hogy amikor egy író csendben ül az asztalánál és semmit nem csinál akkor is dolgozik. Ez a jelenet nagyon fontossá vált számomra, amikor hasonlóan az ott látottakhoz, csak ültem a műhelyemben néztem magam elé – azzal a biztos elhatározással, hogy most életem legszebb tárgyait készítem majd el -, de nem jutottam semmire. Ezek az elmeredések, a sok elfuserált skicc, az elpazaroltnak érzett napok, mind azoknak a láthatatlan folyamatoknak a részei, amiket megélni nagyon nyűglődős, de ugyanannyira szükséges is. A Macondo Balance tervezése során is akadt bőven ezekből a nehezen haladós napokból. Nem lennék őszinte, ha azt mondanám, ilyenkor egy kicsit sem keseredek el. Nagyon is át tudom adni magam annak az érzésnek, hogy soha nem jutok előre egy-egy új ötlet kidolgozásával. Ilyenkor mindig azokra a nehézségekre gondolok, amiken már túljutottam és ezek erőt adnak a folytatáshoz és ahhoz, hogy újra neki tudjak ugrani a megakadt folyamatnak. Ami még segít, hogy egy-két napra félrerakom ezeket a problémákat és hagyom ülepedni (általában a Bakonyban teszek nagyobbacska túrákat, ott valahogy tisztán látszik minden), ezután pedig már alig várom, hogy elkezdjem kipróbálni a megoldásokat, melyek a problémapihentetés fázisában eszembe jutottak.

Csak ácsorgunk az úton.

Ezek a jelenségek ugyanúgy megjelennek a hétköznapjainkban is, mondjuk egy felújításra váró bútor, egy beadandó írása, egy frappáns válaszlevél megfogalmazása, vagy bármi más olyan dolog esetén, amit igazán jól akarunk csinálni és nem a mindennapi rutinunk része. Ilyenkor nyugodtan bocsássuk meg magunknak az akár többnapos csendeket, és látszólagos semmittevéseket. Adjunk időt magunknak megtalálni a válaszokat, mert így könnyebben eljuthatunk a legletisztultabb megoldáshoz.

7 views0 comments

Recent Posts

See All
bottom of page